Történetünk

Kisnamény nevét az oklevelek a 15. században említik először. A településnek ekkor már egyháza és papja is volt: 1332-ben Barnabás nevű papja 4 garast és 40 dénárt fizetett pápai adóba a fennmaradt adatok alapján. A falu nevét ekkor Nomen-nek írták, 1387-ben Kysnomyn, 1462-ben Namen-nek írták.

A település a Matucsinayak ősi birtoka volt.

A 14-15. században a Drághfi családnak volt itt birtoka.

1524-ben Dorchánnyi Péter, 1585-ben Lónyay István, 1614-ben Macskássy Mihály, 1640-ben Németh Pál, 1744-ben gróf Teleki Mihály, majd az Ajtay, Becsky, Domahidy és Kölcsey családok a birtokosai.

1670-ben a vármegye itt tartotta gyűlését is.

A 19. század első felében a Tolnay, Domahidy, Isaák, Gulácsy, Mándy családok.

Az 1900-as évek elején nagy birtoka volt itt Hadik-Barkóczy Endrének; egyrészét a Domahidayaktól, más részét az úrbéresektől vette gróf Hadik Ilona.

A településen Domahidy Kálmán épített magának kúriát.

A Rozsályi vár tőszomszédságában gyakran érte a háborúval járó veszedelem.

Hegymegi Kiss Áron püspök itt született 1815 november 2.-án.

Nevezetessége:

Református templom - A 15. században épült. 

Elhelyezkedése:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on fekvő település.

Fehérgyarmat 17,5 km, Gacsály 8 km, Jánkmajtis 3,5 km távolságra található.

Lakosság létszáma: 316 fő

2020. Január 1 napjától Új Közös Önkormányzati Hivatal jött létre,ahol Kisnamény, Mánd, Kömörő és Túristvándi települések alkotnak közös hivatalt, Túristvándi székhellyel. A létrejött Közös Hivatalt Cservenyák Ákos vezeti.